3. állomás

Posztoczky Károly földbirtokos volt, aki 1882-ben született Rácalmáson, és 1963-ban halt meg Környén.

Körülbelül 500 hektáros földdel rendelkezett. A földbirtok bevételének jelentős részét csillagászati, meteorológiai műszerekre és berendezésekre költötte. Csillagászat iránti érdeklődését szomszédja Konkoly-Thege Miklóst ógyallai csillagvizsgálójában eltöltött esték alapozták meg. Konkoly Thege Miklós közreműködésének köszönhető a 19. század végén a magyar csillagászati kutatások fellendülése. Ő Ógyallán alapított 1869-ben csillagvizsgálót, amely komoly műszerekkel rendelkezett.

Posztoczky Károly 1915-ben Erdőtagyoson építtette az csillagdáját, ahol csillagászati és meteorológiai megfigyeléseket végzett.

1950-ben Hegyfoki Kabos emlékérmet kapott az évtizedeken át rendszeresen végzett meteorológiai megfigyeléseiért. 1963-ban Környén halt meg. Halála után a Komárom Megyei Tanács megvásárolta az itt lévő kisebb, nagyobb műszereket.

A Posztozcky Károly Csillagvizsgáló és Múzeum, mely Tatán található az Eötvös József Gimnázium és Kollégium mellett, 1973-ban épült.

A csillagvizsgálóban a mai napig megtalálhatóak az eredeti műszerek. Ezek közül egy, a Bécsben készült lencsés távcső, amely 89 mm-es lencsével rendelkezik. Érdekessége, hogy a cső is fából készült.

Posztoczky amatőr csillagász volt, Nap, bolygó, mélyég, kettőscsillag, és meteor megfigyeléseket végzett. A megfigyelésekhez nagyon fontos a pontos idő feljegyzése. Több műszert vásárolt, így olyan csillagászati méréseket végzhetett, melyek alapján kiszámította az időt.

Az egyik ilyen eszköz, amellyel az Eble-féle kvadráns. Ez egy szögmérő, amellyel a Nap látóhatár feletti magasságát mérték. Meg tudta határozni vele a helyi időt, amit később átváltottak zónaidőre.

A pontosabb idő meghatározására szextánst használtak amellyel a Nap vagy valamelyik égitest látóhatár feletti magasságát mérték. A látóhatárt kellett megcélozni és addig állítani a forgó tükröt, hogy a nap egy vonalba kerüljön vele.

Még nagyobb pontosságot adott a passzázsműszer. Evvel a csillagok delelését figyelték meg, ha a csillag delel, akkor a csillag óraszöge és a csillagidő megegyezik. A passzázsműszerrel már másodperc pontosságú időmeghatározás végezhető.

Ha napot akartak megfigyelni, akkor elengedhetetlen volt a helioszkóp. Ez egy szűrő, amely csökkenti a napfényt, így biztonságosan vizsgálható. Az eszközzel a fénycsökkenés nagyságát fokozatmentesen lehet változtatni. A műszert a távcső okulár oldali végére kell felszerelni és ebbe kell beletenni az okulárt.

Ha a meteorok megfigyelése volt a cél, akkor meteoroszkópot használtak.

A csillagda kupolájában található az itt lévő legnagyobb lencsés távcső. A távcső teljes neve a Reinfelder-Hertel féle refraktor. Az objektív lencse 127 mm átmérőjű és 1450 mm fókusztávolságú. A távcső egy stabil állványra van rögzítve amelynek két tengelye van. Az egyik a magasság, vagy deklinációs tengely a másik az óra- vagy rektaszcenziós tengely, melyet óraszerkezettel is lehetett mozgatni.

Napközben különböző fényszűrőkkel jól megfigyelhetőek a napfoltok és a napkitörések ezzel a távcsővel. Este pedig a bolygókat és a Holdat is tanulmányozhatjuk.