7. állomás

Az Eszterházy-család uralma több, mint 200 évig tartott Tatán. Esterházy József 1727. május elsején vásárolta meg a tatai várbirtokot és annak minden tartozékát. A legjelentősebb, a mai városképet meghatározó fejlesztéseket, már a birtokszerzést követő évtizedekben megtörténtek (piaristák és kapucinusok betelepítése, kastély, egyházi épületek). Az uradalom igazgatását galántai Balogh Ferencre bízta, aki támogatta a művészeti és kulturális célokat is. Tatát hazánk legszebb településévé alakította a megfelelő szakemberek felkérésével: Mikoviny Sámuel mérnök, Böhm Ferenc uradalmi mérnök, Schweiger Antal szobrász és Fellner Jakab a hazai késő barokk építészet egyik legjelentősebb képviselője.

A "török vár"
A tatai "török várrom", amely az Eötvös József Gimnázium jelenlegi épülete mögött volt, csak az 19. század folyamán épült, melyre bizonyíték több korabeli térkép és metszet.

A fenti festményen angol mintára szervezett rókavadászat látható, háttérben a hatalmasnak ábrázolt várrommal. A "várfal" alig volt egy méter magas, melyet egy korabeli fénykép igazol: képen egy gyermek áll a fal mellett, és az alig a derekáig ér. A történeti kutatások és adatok (elhelyezkedés, alaprajz, méretek, stb.) alapján az építmény nem volt alkalmas arra, hogy egy vár szerepét és funkcióját betöltse. 

A tatai "török várrom" valójában a törökökkel való szimpatizálást fejezhette ki, valamint a város romantikus és szentimentális jellegének hangsúlyozására épült, akár csak a Török mecset az Angolparkban.Később ezt a gimnázium építésének kezdetekor lerombolták mivel nem volt történelmi jelentősége.

Az 1910-es években, szintén a főgimnázium épületének építése közben derült ki, hogy a forrásvízi mészkőben egy víznyelő és egy barlang található. Ezt kihasználva ide építettek egy szennyvízgyűjtőt. A befedés előtti állapot látható a Dornyai metszeten.

A Piarista rendház
A piaristák rendháza (a korábbi kisgimnázium) 1767-1770 között épült barokk stílusban, Fellner Jakab tervei szerint. Az új tanintézet megalapítását Gróf Esterházy Miklós határozta el, vezetésére a kegyes-rendiek felkérését tervezte. A gróf 1764-ben meghalt, így tervét utóda, gróf Esterházy Ferenc valósította meg, aki 1765-ben Tatára hívta a piaristákat. 1765 tavaszán Fellner Jakab tervei alapján elkezdődött a kamalduli rend meglevő épületének átalakítása. A hatosztályos gimnáziumban a tanítás 1765. november 13-án kezdődött meg. Az új iskola, valamint a rendház északi szárnyának építését Fellner Jakab irányításával 1767-ben kezdték el. A nyugati szárnyat Faisz József 1840-ben építette meg, a kápolnát 1841-ben nagyobbították meg. Az 1850. szeptember 9-én kelt miniszteri rendelet a hatosztályos gimnáziumot négyosztályos kisgimnáziummá vonta össze. Így működött az iskola 1910-ig, az új nyolcosztályos gimnázium megépítéséig. További helyiségek kialakítása érdekében Hültl Dezső tervei szerint 1929-1930-ban bővítették, az épület régi részeit renoválták és korszerűsítették. A gimnázium államosítása után a piarista tanárok 1950. június 18-áig maradhattak a rendházban. A kápolnából 1950 telén az orgonát, az oltár-menzát, az oltárképet, a szószéket, a padokat és az egyéb felszerelést a kecskeméti piarista rendházba szállították át.

Lőportároló:
Egy török türbére hasonlító építmény található a tóparti erdőben a Porhanyóbányától az Esterházy kastély felé haladva, melyet szintén az Esterházyak építettek, lőpor illetve olyan anyagok tárolására, melyeket ünnepségeken vagy esküvőkön használtak: petárdák, tűzijátékok. A darázskőből épült vastag fala miatt kiválóan alkalmas a gyúlékony anyagok tárolására. Stílusa hasonló az angolparkban található épületekéhez, ezért valószínűsíthető, hogy szintén Charles Moreau tervei alapján készült. Feltételezhető, hogy egy pince is tartozik hozzá, de ennek nem ismerjük a lejáratát.